Szoptatás

A “cicin cumizás” ellen a leggyakoribb kifogás, hogy “felázik” a mama melle, kisebesedik a bimbó. Az igazság ezzel szemben az, hogy ha a baba jól van mellen, akkor bármeddig szopizhat, nem fogja kisebesíteni a mellet. Ugyanis a sebesedésnél a probléma nem a “felázás”, hanem az, hogy rosszul van a baba szájában a mell, és emiatt fizikai sérülés éri, mint azt már lejjebb említettem. Vannak azonban olyan esetek, amikor szükség lehet a komfortszopás átmeneti korlátozására. Például ha nagyon sebes az anyuka melle, akkor a ráharapás korrigálása után is fájdalmas lehet még egy kis ideig a szoptatás. Ilyenkor beválhat, ha kis ideig korlátozzuk a komfortszopizást. Ugyanez lehet, ha az édesanyának a későbbiekben bármikor túlérzékennyé válik a bimbója, pl. a ciklus elején vagy a következő várandósság első heteiben.

Gyakran intik az édesanyákat arra, hogy ne hagyják, hogy a babájuk a mellükön cumizzon…

Amikor a baba szopizik, megkülönböztetünk nutritív, azaz táplálékfelvételre szolgáló, és nem nutritív, ún. komfortszopást. Ez utóbbira szokták azt mondani, hogy csak cumizik. A közhiedelemmel ellentétben ennek a cumizós szopizásnak is nagyon fontos funkciói vannak. Egyrészt a babának nagyon erős igénye a szopizás a táplálkozáson túl is. Ilyenkor megnyugtató, ellazító hatású anyagok szabadulnak föl benne, ez jó érzés neki. És hát a cumizásnak a természetes helye az édesanya cicije, nem a gumicumi! Fontos észben tartanunk, hogy a cumit a valamilyen okból szopizni nem tudó babák számára találták ki az anyamell helyettesítésére. Az igény szerint szoptatott, komfortszopizni hagyott babák között nagyon kevesen vannak, akik cumit igényelnének vagy az ujjukat szopnák. Másfelől az édesanyában is termelődnek ilyenkor olyan anyagok, amik ellazítják a mamát. Sokan tapasztalják, hogy szoptatás közben ugyanúgy elbóbiskolnak, elálmosodnak, mint a kisbaba. A komfortszopizás a tejtermelés szempontjából is fontos, hiszen minél tovább van mellen a baba, annál több ingert kap a mell, és így annál több tej termelésére érez késztetést. Végül a baba szempontjából még egy nagyon fontos funkciója van: a komfortszopizás segít fölszabadulni azoknak az emésztőenzimeknek, amik megemésztik az előzőleg elfogyasztott tejcsit.

Az alábbiakban már volt szó arról, hogy a helytelen mellrehelyezés a bimbó kisebesedését okozhatja. Elképzelhető, hogy azért nem sikerül jól mellre helyezni a babát, mert le van nőve a nyelve, és emiatt nem tudja eléggé előrenyújtani. Lenőtt nyelvnél jellegzetes tünet, hogy ha a baba felemeli a nyelvét (pl. sírás közben), szív alakú behúzódás látható a nyelv hegyén. Emellett ha az ujjunkat odaadjuk szopizni a babának, akkor érezhetjük, hogy a nyelve nem nyúlik túl az alsó íny vonalán. Ilyenkor helyi érzételenítésben elcsippentik a túl rövid nyelvféket, és nincs akadálya a szopizásnak. Ha ez a probléma áll fönn, érdemes minél hamarabb megejteni a beavatkozást, mielőtt a babában a helytelen nyelvtartás rögzülne. (Az is előfordul, hogy a baba nyelve nincs lenőve, de mégis helytelenül, hátrahúzva tartja a nyelvét, ami szintén sebesedéshez vezet. Ilyenkor megfelelő nyelvgyakorlatok segíthetnek.) Sebesedéshez vezethet a mellbimbó gombás fertőzése is. Ilyenkor a bimbón a bőr fényes rózsaszínes vagy fehéresen hámló lehet. Gyakran (de nem mindig) a baba szájában is láthatóak a fehéres gombatelepek a szájnyálkahártyán vagy a nyelven. Ez gyógyszeres kezelést igényel mind a baba szájában, mind a mellbimbón. A túl erős fokozatra állított vagy nem megfelelő méretű mellszívó is okozhat sebesedést. Végezetül akkor is megjelenhetnek sebek a mellen, amikor a baba a fogzás időszakában ráharap a bimbóra. A sebek kezelésére legjobb, ha hagyjuk rájuk száradni a baba nyálát és az anyatejet, ezek ugyanis antibakteriális és sebgyógyító hatással ís bírnak. Gombás fertőzésnél azonban tilos az anyatejes kenegetés, mert a tej cukortartalmán a gombák vígan híznak. Hagyjuk minél gyakrabban szabadon a mellet. Ne használjunk hámosító hatású kenőcsöket (pl. Neogranormon), mert ezek kemény vart képeznek, ami a következő szopinál újra és újra fölszakad. Jó hatású lehet a Garmastan kenőcs, ami gyulladáscsökkentő. Ha nagyon fájdalmas a szoptatás, akkor pár szopi erejéig pihentessük az érintett mellet, és csak a másikat adjuk a babának. Ekkor fontos viszont, hogy mindenképp fejjük a pihentetni kívánt mellet is, nehogy túltelítődjön!

Ha a mellbimbó kisebesedik, a szoptatás fájdalmas, az leggyakrabban annak a jele, hogy nem jól van mellre helyezve a baba. A leggyakoribb probléma, hogy a mellbimbó nincsen elég mélyen a baba szájában. Ilyenkor jellegzetesen a bimbó hegyén van egy keresztbefutó sérülés. Alapesetben a bimbónak a kemény- és a lágyszájpad találkozásáig kell beérnie. Ha a tiszta, rövidre vágott körmű ujjunkat odaadjuk a baba szájába, ki lehet tapintani, hogy milyen mélyen is van ez. Ilyenkor szopizás közben a mellbimbó megnyúlik, és egész hátraér a garathoz. Ha viszont nincs bent elég mélyen, akkor a baba minden egyes szopó mozgásnál a nyelvével a kemény szájpadhoz dörzsöli a bimbót, innen a sérülés. Ilyenkor szopizásnál lehet is érezni a dörzsölődést. Ha a baba jól van mellen, a mellbimbó szopizás után is ugyaniolyan kör alakú, mint előtte volt. Viszont ha az a gond, hogy nincs elég mélyen a bimbó a baba szájában, akkor szopizás után pont ettől a dörzsölődéstől összenyomott, “szilvamag”-alakú, lecsapott végű, mint egy új rúzs, vagy elfehéredett hegyű lesz. Ha korrigáljuk a ráharapást, a fájdalom, és a dörzsölő érzés egyből megszűnik, és a bimbó alakján is láthatjuk a változást. A másik gyakori sebesülés a bimbó és a bimbóudvar találkozásánál jöhet létre. Ilyenkor szintén lehet az ok az, ha nincs elég mélyen a bimbó a baba szájában, vagy az ajkak befelé fordulása, illetve az, ha a baba az ínyével tartja a bimbót, pl. mert ezt szokta meg a cuminál vagy mert nem nyújtja eléggé előre a nyelvét. Nagyon fontos tudni, hogy a sebes mellbimbóra az esetek döntő részében NEM a bimbóvédő jelenti a megoldást, hanem a helyes mellrehelyezés megtanulása.

A helyes mellretétel nagyon fontos lehet a szopizás sikerességének szempontjából. Ha a baba jól van mellen, akkor hatékonyan tud szopizni, elegendő tejhez fog jutni. A jól mellen lévő baba nem sebesíti ki a mellbimbót, akármeddig tartson is egy-egy szopizás. Ha jól van mellen a baba, akkor száját olyan nagyra nyitja, mintha ásítana. Ha a mellbimbóval megérintjük a baba ajkát, akkor arrafelé fordul, és tátogni kezd. Amikor jó nagyra tátotta a száját, akkor kell rátenni a cicire. Így a bimbóudvarból is bekerül egy jókora rész a szájába. Az orra és az álla a mellhez ér, az alsó és a felső ajka is kifelé fordul. Nyelve körülöleli a mellet és túlnyúlik az alsó íny vonalán (ha lehúzzuk az alsó ajkát, akkor látszik). Teljes testével az anyukája felé fordul, függetlenül attól, hogy milyen testhelyzetben szopizik: a füle, a válla és a csípője egy vonalban vannak. (Fekveszopinál lehet egy kis párnát, takarót tenni a háta mögé, hogy ne forduljon hanyatt.) Fontos, hogy inkább a babát emeljük a cicihez (esetleg párnák segítségével), és ne mi görnyedjünk a baba fölé. Olyan kényelmes testhelyzetet kell találni, amiben akár 1-1,5 órát is el tudunk tölteni. Az első időkben előfordulhat, hogy többször is próbákoznunk kell, mire sikerül jól mellre helyezni a babát, de ez természetes. Hiszen mamának és babának is bele kell jönnie a szoptatásba és szopizásba:o)) Segíthet, ha hüvelyk- és mutatóujjunk között tartva ellapítjuk a mellünket a bimbó mögött, és így adjuk a baba szájába. Így sokszor mélyebbre lehet behelyezni. Ahogy a baba ráharapott, elengedhetjük. Sok mamának segít a hónaljtartás is, amikor a baba teste, lába a hónaljunk alatt hátrafelé mutat, mert így jobban a baba szájába helyezhető a mell.

Mikor nem működik az igény szerinti szoptatás?

Vannak olyan esetek, amikor nem alkalmazhatjuk az igény szerinti szoptatást, hanem nekünk kell befolyásolnunk, hogy hányszor egyen a baba. Ennek legjobb példái az aluszékony újszülöttek. Egy baba többféle ok miatt lehet aluszékony, lehet, hogy besárgult, lehet, hogy koraszülött, gyenge, és lehet egészséges időre született is, aki aluszékonyabb. Az ilyen babák nem kelnek föl elég gyakran enni, viszont a kevés tejbevitel miatt még gyengébbek/sárgábbak, következésképp még aluszékonyabbak lesznek, és máris bekerülnek egy ördögi körbe. Ilyenkor muszáj a babákat minimum 3 óránként fölébreszteni, de ha a pelusok száma, illetve a gyarapodás így sem megfelelő, akkor akár gyakrabban is. Egészséges újszülöttet se hagyjunk egyszerre 5 óránál többet aludni az első hetekben. Az ébresztés sosem lehet durva vagy fájdalmas, be szokott válni az átöltöztetés, átpelenkázás, az arcocska áttörlése nedves pelenkával, a pucér összebújás. Ha a baba a mellen is elalszik pár korty után, akkor segíthet, ha közben kézzelfinoman simítjuk a mellet a mellkastól a bimbó irányába, vagy a C-fogást (lsd fentebb) alkalmazzuk, így indítva be újra a tejleadó reflexet. Ilyenkor látszik is, hogy a baba újra szopizni kezd. Ha a gyakori ébresztések és mellretétel sem hozzák meg a kívánt hatást, akkor átmenetileg szükség lehet arra, hogy szopik után kanállal, pohárból, fecskendőből pótoljunk lefejt tejjel, amíg a baba meg nem erősödik annyira, hogy éberebb legyen és hatékonyabban tudjon szopizni.

Miért jó az igény szerinti szoptatás pszichés szempontból?

Az igény szerinti szoptatás a mama és a baba pszichés szempontjából is fontos. Ha a baba azt tapasztalja meg, hogy megfelelő választ kap az igényeire, a környezet mindig reagál a jelzéseire, akkor az lesz az alapélménye, hogy ebben a világban élni alapvetően kellemes dolog. Megtanul bízni az őt gondozó felnőttekben, hiszen mindig ott vannak, amikor szüksége van rájuk, és azt adják, amire szüksége van. És megtanul bízni saját magában, abban, hogy megfelelően tudja kifejezni az igényeit, és abban, hogy ezek az igények válaszra érdemesek. Ezen kívül a megfelelő válasznak köszönhetően megtanulja helyesen elkülöníteni a különböző szükségleteit, mint amilyen az éhség, a szomjúság, a testkontaktus iránti vágy vagy épp a fáradtság, és ezeket egyre differenciáltabban is fogja tudni kommunikálni. Ezzel szemben ha órára etetjük a babát, akkor azt közvetítjük felé, hogy nem az ő érzései a fontosak, hanem a külvilágból teljesen kiszámíthatalan módon jönnek a válaszok, enni kap, amikor nem éhes, nem kap, amikor éhes. Egy idő után a baba beletörődik, hogy rajta kívülálló tényezők határozzák meg a dolgokat, és föladja a küzdést. A mama is nyer azzal, ha mindig megfelelően válaszol a babája jelzéseire, ugyanis ezzel elősegíti, hogy egyre jobban rá legyen hangolva babára, egyre jobban el tudja különíteni a csemete jelzéseit, egyre érzékenyebb árnyalatokra legyen füle vagy szeme.

Miért jó az igény szerinti szoptatás a tejtermelés szempontjából?

Igény szerinti szoptatásnál biztosítva van az, hogy a tejtermelés a baba igényeihez alkalmazkodjon. A mellben a tej a kereslet-kínálat elve alapján termelődik, vagyis minél többször szopizik a baba, annál több lesz a tej. Az anyamell tárolókapacitása nagyon korlátozott, így a tej nagy része nem szopik között gyűlik össze, hanem szopi (vagy fejés) alatt, magának a szopinak (vagy fejésnek) a hatására termelődik. Ez fokozottan igaz a kisebb mellű nőkre. Vagyis tejtermelő képesség szempontjából nincs különbség a kis- és nagymellű nők között, de lehet, hogy a kisebb mellű nők ugyanazt a mennyiséget gyakoribb szopikkal tudják megtermelni. A babák fejlődése során vannak ún. növekedési ugrások, amikor táplálékigényük egyik napról a másikra hirtelen megnő. Ezek papírforma szerint 3 és 6 hetes ill. 3 és 6 hónapos korban jelentkeznek, de mivel a babák nem mind olvassák a nagykönyvet:o)), más életkorokban is előfordulhatnak. Ilyenkor átmenetileg gyakrabban kéredzkednek mellre egy pár napig, ezzel tornázva föl a tejmennyiséget egy magasabb szintre. Ha óra szerint etetjük a babát, a tejmennyiség nem fog tudni alkalmazkodni a megnövekedett igényekhez. Nagy melegben szintén biztos, hogy gyakrabban, bár esetleg egy-egy alkalommal rövidebb ideig fog szopizni a baba, így biztosítva a megfelelő folyadékbevitelt.

Mit jelent az igény szerinti szoptatás?

Az igény szerinti szoptatás azt jelenti, hogy a babát mindig mellre tesszük, ahányszor szopizni szeretne, függetlenül attól, hogy mennyi idő telt el az előző szopizás óta. Vagyis a babát nézzük, nem az órát. Az anyatej egyrészt nagyon könnyen emészthető, roppant gyorsan kiürül a babagyomorból, tehát gyorsabban, gyakrabban éhezhetnek meg a szoptatott babák, mint tápszerrel táplált társaik. Másrészt az anyatej nemcsak étele a csecsemőnek, hanem itala is (amire pl. nagy melegben gyakrabban szüksége lehet), ráadásul egy csomó olyan anyagot tartalmaz, amelyek szerepe pl. a fájdalomcsillapítás, az elaltatás, ellazítás. És nem utolsósorban olyan jó odabújni anyához szopizni!:o))) Igény szerinti szoptatásnál akár 8-12 alkalommal is szopizhat a baba az első időkben, sőt, vannak babák, akik ennél jóval többször kéredzkednek mellre. A legtöbb baba reggel-délelőtt hosszabb szüneteket hagy a szopik között, nagyobbakat alszik, este-délután viszont gyakrabban szopizna, sőt, akár egy hosszabb időt folyamatosan mellen töltene. Ez teljesen normális jelenség, abból adódik, hogy estére kifáradnak a babák, ingerfeldolgozó kapacitásuk teljesen kimerül, és ahhoz folyamodnak, ami egyedül ismerős, megnyugtató nekik: anyához és a szopizáshoz. Ezzel párhuzamosan délután-este kevesebb tej termelődik, de ez is természetes jelenség, ugyanis ez a tej zsírosabb, laktatóbb. Ilyenkor nyugodtan hagyhatjuk a babát szopizni addig, amíg csak szeretne.

Időnként, és nem csak meleg, nyári napokon, az ember óhatatlanul elbizonytalanodik, nincs-e szüksége a babájának külön folyadékpótlásra az anyatej mellett, hiszen lehet, hogy “csak szomjas”.

Az első fél évben egyértelműen nem a válasz. Az igény szerint szoptatott babáknak az anyatejen kívül nincs szükségük más folyadékra még kánikula idején sem. Az anyatej 87%-a víz, tehát fedezi a baba folyadékigényét is. A szoptatás elején ún. elsőtej termelődik, ami vizesebb, kevésbé zsírdús, szomjoltásra kiváló. Amikor a babák szomjasak, akkor csak pár percig fognak szopizni, hogy ezzel az elsőtejjel oltsák szomjukat. Úgyhogy nagy melegben a babák általában nagyon gyakran kérik mellre magukat, de csak kevés ideig szopiznak egy-egy alkalommal. Ha úgy látjuk, hogy babánk kevesebbet pisil a szokottnál, vizelete koncentrált, akkor nyugodtan megkínálhatjuk őt szopival akár óránként is. A tea, víz adása több szempontból is gondot okozhat. Egyrészt a cumisüveg használata cumizavar kialakulásához vezethet az eltérő szopizási technika miatt, másrészt a tea, víz, lemossa a bélfalról az anyatejes védőbevonatot, harmadrészt pedig az egyéb folyadék adásával megzavarjuk a kereslet-kínálat folyamatot, amelyen a tejtermelés alapszik. A második fél évben, a hozzátáplálás megkezdése után megkínálhatjuk babánkat forralt-lehűtött csapvízzel, ha úgy gondoljuk, hogy szomjas. De ne essünk kétségbe, ha nem fogadná el: a gyakori szopizás az idősebb baba folyadékszükésgletét is ugyanúgy képes fedezni még kánikulai meleg idején is.