Sok édesanyának okoz gondot annak megállapítása, hogy vajon elég tejet termel-e a szervezete babája számára.
A kezdő édesanyának sokszor a lelkére kötik, hogy föltétlen mérjen minden szopizást, mert csak így tudhatja, hogy eleget evett-e a babája. Ez a módszer egy dologra jó: idegbajba kergeti a családot, mert a baba sosem eszik annyit és akkor, amennyit és amikor ennie kéne. A babák éppolyan egyéniségek, mint mi, felnőttek: van köztük nagyétkű és kevesebbet evő is. Ráadásul délután-estefelé mindenkinek kevesebb teje termelődik, a baba kevesebb grammot fog szopizni, mint reggel, amire könnyen jöhet a diagnózis: este már nincs elég tej. Holott ez egy természetes jelenség: az délután termelődő tej zsírosabb, laktatóbb, így abból kevesebb is elég. Esténként a babák sokszor nyűgösebbek, sírósabbak is, sokszor óránként, félóránként szopiznának, de ez megint nem a tejmennyiséggel függ össze, hanem azzal, hogy ekkorra a pici babák teljesen kifáradnak attól az ingerözöntől, ami napközben rájuk zúdul, és az egyetlen megnyugvást hozó dologhoz: a szopizáshoz fordulnak. Na de ha a mérleg nem informatív, akkor mégis, hogyan állapíthatjuk meg, hogy van-e elég tejecske? Kizárólagosan szoptatott babánál, ami azt jelenti, hogy a baba anyatejen kívül semmi mást nem kap, vizet, teát sem, a pisis és kakis pelenkák száma mutatja a tejbevitel mértékét. Hiszen csak az tud kijönni, ami be is ment a babába. Ha a babának van legalább napi hat pisis pelusa, és – 6 hetes kor alatt – napi legalább két kakija, akkor eleget eszik. Fontos a pisi milyensége is: átláltszó, nem sötétsárga, nem szúrós szagú. Az eleget evő baba bőre hidratált, telt, és átlagban min. heti 10-12 dekát vagy havi fél kilót gyarapszik az első időben. Persze a súlygyarapodással megint vigyázni kell, hiszen az csak egy figyelembe veendő tényező sok közül. Ugyanilyen fontos, hogy a baba hossza és fejkörfogata is növekszik, ránézésre élénk, egészséges. Ha csak a súlyt figyeljük, könnyen tévútra mehetünk, ugyanis a súlygyarapodást sok-sok tényező befolyásolja még a kalóriabevitelen kívül. Gyakori pl. hogy oltások után, betegségek idején, új mozgásformák elsajátításával egyidőben a baba nem vagy csak keveset hízik.
